Az OTP mérlegében nem csak Magyarországon, de Romániában és Horvátországban is vannak frankalapú hitelek, a tegnapi SNB-bejelentést követő frankerősödés főként ezeken a portfóliókon keresztül hat negatívan a bankra.
Akvizíciós lehetőségeket fontolgat a Vodafone, a potenciális felvásárlási célpontok között lehet a kábelszolgáltató Liberty Global is, mely a magyar UPC anyavállalata - írja a Reuters meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Az akvizíciós tárgyalások az utóbbi napokban élénkültek fel a Vodafone-nál, azt követően, hogy kiderült, a BT Group egyeztetéseket folytatott az EE vagy az O2 esetleges felvásárlásáról.
Nem zárkózik el a Vodafone attól, hogy több közép-európai érdekeltségét, a magyarországi és a csehországi leányvállalatát, valamint az ausztráliai tevékenységét eladja, ha megfelelő ajánlatot kap rá - mondta el tegnap a brit távközlési cég vezérigazgatója, Vittorio Colao a Reuters tudósítása szerint.
Nem könnyű a bolgár OTP-nek, valaki mindig ellopja előle a show-t. Valószínűleg soha nem lesz olyan fontos, mint a magyar operáció, nem tud olyan magas marzsokat felmutatni, mint az orosz OTP a csúcson, remélhetőleg nem szenved majd el akkora veszteségeket, mint az ukrán bank, egyszerűen csak stabilan működik. Megbízhatóan szállítja a bevételeket, tavaly már a csoport profitjának közel felét adta, úgy tűnik, szerepe egyre inkább felértékelődik.
Durván visszaeső bevételekről, masszív veszteségről, magas kötvényadósságról számolt be a hazai tőzsdén jegyzett BTel, a vállalat, amelyik nemcsak a részvény- és kötvénytulajdonosoknál, de a BÉT-nél és az MNB-nél is kihúzta a gyufát.
A körülményekhez képest egészen jó lett az OTP harmadik negyedéves eredménye, a magyar és a bolgár bank hozza a kötelezőt, a hitelportfólió minősége is csak kis mértékben romlott, csak az orosz és az ukrán leánybank ne rondítana bele a képbe. Az utóbbi két operációban nagyobb a baj, mint amire a menedzsment korábban számított: Oroszországban idén már nem lesz fordulat, és veszteséges marad a bank, Ukrajnában 30 helyett 50 milliárd forint lehet az idei veszteség. Rövid távon persze lehet örülni annak, hogy a vártnál néhány milliárd forinttal magasabb lett az OTP profitja, az orosz és az ukrán bank szenvedése viszont hosszabb távon is nyomás alatt tartja majd az OTP-t.
Pozitívumok
Még hogy a kormánnyal kötött megállapodásoknak nincs értelme? Hát a netadóról szóló egyeztetés, az adónak a kiszámíthatóság jegyében való elvetése vagy a különadók kiszámítható szinten tartása az smafu?
Egyre durvább a BTel sztori. A magyar tőzsdén jegyzett botránycégről most éppen az derült ki, hogy hamis a tavalyi éves beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói jelentés. Egyszerűen odabiggyesztették a jelentésre a könyvvizsgáló nevét. Botrány.
A Richternek csak független cégként van jövője, ezt gondolta az 1990-es években végrehajtott privatizáció idején, és ezt gondolja ma is a cég vezetése. Magyarországi központú globális vállalatot építettek, amely a jövőben akvizíciókon keresztül is növekedhet, cél, hogy a piaci réseket jól használja ki a társaság. A Richter 20 évvel ezelőtt vezette be részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére, ennek apropóján beszélgettünk a vállalat vezérigazgatójával, Bogsch Erikkel.
Elképesztő mértékben gyengült az elmúlt napokban a rubel, a baj akkora volt, hogy az orosz jegybank válságtanácskozást tartott, és személyesen Vlagyimir Putyin is igyekezett hűteni a kedélyeket. A rubel árfolyamának alakulása az OTP szempontjából sem mindegy, orosz leánybankja ugyanis a csoport bevételeinek több mint ötödét adja, a hitelek 12, a betétek 7 százaléka van az orosz OTP-nél. Az alábbiakban összegyűjtöttük, milyen csatornákon keresztül hat a gyengülő rubel az OTP-re.
Október elején jelentette be a DIGI, hogy az NMHH tenderén megszerzett 1800 MHz-es frekvencián valódi mobilszolgáltatást indít, most pedig a UPC válna - igaz csak virtuális - mobilcéggé. Egyre többen szeretnének tehát szeleteket kihasítani a mobilpiaci tortából, kérdés, mennyire kell komolyan venni a legújabb trónkövetelőket.
Az elmúlt hónapokban nagyot esett a fontosabb nyersanyagok, az olaj, az arany, az ezüst ára, a befektetők a dollár erősödése, az alacsony infláció és a lassuló globális növekedés miatt kerülik a nyersanyagokat. Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő portfóliókezelőjével beszélgettünk arról, mi mozgatja az árakat, és mik a kilátások a nyersanyagpiacokon.
Újabb nagy hazai tőzsdei sztori zajlik a szemünk előtt: a BTel külső szemlélők számára izgalmas, a részvényesek szemszögéből azonban drámai vergődése már jó ideje tart, az események azonban az elmúlt hetekben gyorsultak fel: a BTel nem tudta rendezni adósságait, a cég likviditási gondjai már-már a napi működést veszélyeztették, a társaság ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek. Ekkor érkezett az orosz üzletember, Timur Rahimkulov, aki SkillInvest nevű cégén keresztül mentheti meg a bajba jutott vállalatot. De biztos, hogy ezzel minden szereplő, például maga a Btel, a részvényesek és a kötvényesek is jól járnak?
Ahogy arra számítani lehetett, tovább esett a Telekom bevétele és üzemi eredménye, a vártnál azonban kisebb mértékű volt a csökkenés. A magyar operáció nem is néz ki rosszul, a mobil bevételek szépen bővülnek, a vezetékes internet és a TV szegmensben is nőtt a Telekom piaci részesedése, a macedón és a montenegrói leánycégnél (együttesen nagyjából a csoport bevételeinek hetedét adják) azonban továbbra sem látunk fordulatot. Az adósságállomány is szépen hízik, az eladósodottság alakulásában idén már nem várható fordulat. Összességében azonban szolid negyedéven van túl a Telekom, nagy meglepetést nem okozott a gyorsjelentés.
Timur Rahimkulov szerezhet többségi tulajdont a bajba jutott magyar távközlési cégben. A hazánkban élő orosz üzletember SkillInvest nevű cégén keresztül tőkeemelést hajt végre a BTelben, ezzel jelentősen kihígítva a mostani tulajdonosokat. A részvényesek azonban örülhetnek, hogy életben marad a cég.
Felszámolási eljárást kezdeményezett a hazai tőzsdén jegyzett Business Telecommal (BTel) szemben az a kötvénytulajdonos, akivel szemben fennálló kötvénytartozását most már hónapok óta nem fizeti meg a BTel. Az ügy akár az egyébként is nehéz helyzetben lévő cég végét jelentheti, nagyjából 1 hónapja lehet a BTelnek, hogy rendezze tartozását. A cég vezérigazgatója október elején még azt nyilatkozta a Portfolio-nak, hogy szándékukban áll a kötelezettséget teljesíteni, a kötvényes, és képviselője azonban nem lát sok esélyt erre. A BÉT és az MNB csigalassúsággal lép az ügyben, a befektetők hetekkel később jutnak csak fontos, kötvény- vagy részvénybefektetésük szempontjából kulcsfontosságú információkhoz.
A kormány az internet megadóztatására készül, ami sok szempontból aggályos, de egyik kellemetlen mellékhatása az is, hogy sok szolgáltató működését gyakorlatilag ellehetetleníti. Ilyen lehet a hazai tőzsdén jegyzett BTel is, amely már az internetadó bejelentése előtt is nehéz helyzetben volt, a kormány terve azonban végképp beteheti a kaput.
Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?
Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Az internetadó tegnap bejelentett első változata igencsak durván hangzott, a szolgáltatókra akár több mint 200 milliárd forintos terhet rótt volna. Azóta észbe kaptak a kormánypárti politikusok, Rogán Antal ma már egy a távközlési adónál látotthoz hasonló felső korlát bevezetéséről beszélt. Ez a lépés töredékére csökkenti az internetes cégek adófizetési kötelezettségét, a teher azonban még mindig elképesztően magas.
A világ jegybankjai gyakorlatilag bedrogozták a piacokat, az igazi kérdés az lesz, hogy hogyan reagálnak a tőzsdék a drogok megvonására, mondta el a Portfolio-nak Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója. A profi befektető szerint a tőzsdék fordulóponthoz érkeztek el, az éveken át tartó emelkedés megtört, de ebben a környezetben az árfolyamok esésére játszani sem könnyű: a világ jegybankjai mindent meg fognak tenni a gazdasági növekedés fenntartásáért, nem sokára még a németek is sokkal együttműködőbbek lesznek, és az EKB is a monetáris lazítás újabb és újabb eszközével jön majd elő.
A fővárosba látogatott Kaja Kallas.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Eltérő stratégiával készülnek az egyes országok.
Nagy port kavart J. D. Vance interjúja.
Harmadszor meglepetés idén a havi inflációs szint, most pozitív irányba.
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
